1.

Homályos szemmel néztem körül, lassan kitisztult a kép, a sziluettek asztallá, lámpává, ágyneművé és az ágy mellett hevenyészetten ledobált ruhákká realizálódtak. Félretoltam a vörös hajamat az arcomból, és az ágy másik oldalára néztem. Barna szempár nézett kedvesen. Képek villantak a tegnap estéből. „ – Hajnal négykor végzek. Nem fogsz megvárni. – Tudod hogy igen…” Vörös catsuitomban, a dübörgő zenére finoman ringattam a csípőmet, elhaladva mellette.  Tudtam, hogy megkapom a testét. Ő még nem tudta, hogy ezzel elvesztett minden mást, amit adhattam volna neki.  Annyira könnyű volt… nem élveztem a vadászat örömét. Ebben a dimenzióban, ahol jelenleg éltem, elég könnyű volt az élet, még az olyannak is, mint én. Valami elferdült a genetikai készletemben. Az összes ember gondolatait, érzéseit éreztem a fejemben. -rohadt sok időmbe telt, amíg le tudtam tompítani. Az őrület szélén leleményes az ember…  visszanéztem rá, az arca, már nem jelentett semmit.  Két összegabalyodott ember kétségbeesett vágya, hogy enyhítse a másik nyomorát. Sohasem sikerült. Eddig nem. A szempárban vágyat, be nem tartott ígéreteket, a tárcába dugott jegygyűrűt, és egy szőke kislány képeinek felvillanását láttam. Halvány megbánást. Odafordultam hozzá, nyelvemmel köröztem a mellbimbóján, kezeimmel az ágyékát kerestem. Tudtam, mi a legtitkosabb vágya. Nyelvemmel követtem a köldök vonalát, majd lejjebb, egyre lassabban körözve. Lélegzete akadozóvá vált. Nem kapod meg hogy a számba vegyem a farkad – gondoltam. Ráültem, háttal az arcának.  Óvatosan beleültem, kezeimmel a térde előtt kapaszkodva, hajam előre hullott. – Ajándék, hogy hátulról is lásd – mondtam, és, és lassan köröztem rajta, hogy teljesen befogadjam. Ő átfogta a csípőmet, simogatott. Kezét a csiklómhoz vezettem, amit pont elért a félülő helyzetben.  Csináld! Mondtam, és ahogy az ujjai nyomását megéreztem magamon, egyre gyorsabban lovagoltam rajta. Elég ügyes volt, nem kellett sok, hogy érezzem a robbanás előtti húzást. Nem volt egetverő orgazmus, fejemet hatra hajtva mozdulatlanul vártam és kaptam, a hüvelyemen éreztem az éhes összehúzódásokat, miközben az ujjai lassan megálltak, halk nyögéssel kezével a csípőmbe kapaszkodva ő is elélvezett. Leszálltam róla, ruháimat összekapkodva a zuhanyzóba mentem. Amikor 10 perccel később felöltözve viszlátot intettem, megfogta a kezem, és megkérdezte, lehet-e a lovagom.                               

- Nekem nem egy lovag kell. Olyan kell, aki térdre kényszeríti a lovagokat – mondtam és becsuktam magam után az ajtót. Vissza sem néztem.

2.

Furcsa módokon tud az emberen a gyász lékeket vágni. Amikor megtudtam, hogy a nagyapám meghalt, először felfoghatatlan, kongó ürességet éreztem, minta vákuumban lennék. Zombiként nyitottam ki az ajtót, a kulcsot kétszer is leejtettem míg sikerült. Bementem a fürdőszobába, levetettem az összes ruhámat, meztelenül dideregtem, a tükörben a kiüresedett tekintetemet néztem. Forró vizet engedtem a kádba, a bőröm egészen kivörösödött, mégsem melegített fel. Kiszálltam a kádból, és elkezdtem kidobálni a gardróbból a ruháimat, amíg kezembe nem akadt a fekete, kivágott, egészen rövid ruhám, még sohasem volt rajtam ezelőtt. Zombi módon húztam fel a csipkés fekete melltartómat és bugyimat, a fekete harisnyát a ruha alá. A tükörben sápadt és merev volt az arcom. Kisminkeltem magam, szememet feketével, ajkaimat vörös rúzzsal, gyász és fájdalom, ami mégsem volt az enyém. Megvártam az estét, elszívtam majdnem egy egész doboz cigarettát, pedig már leszokóban voltam. Felvettem a fekete kabátomat, és elindultam. Fél éjszaka bolyongtam, amikor észrevettem egy erősen kétes kinézetű kocsmát a külvárosban. Benyitottam, állott sör- férfiizzadtság és reménytelenség szaga volt. Nem volt benn senki. Leültem a bárpulthoz, a pultos megfordult. Jóképű fickó volt, azzal a megfoghatatlan karizmával, és magabiztossággal, ami kevés ember sajátja.  Hosszú, fekete pillái alól rám nézett, és szó nélkül töltött valamit, ami csak kisfokban volt egészségesebb, mint a hígító. Ledöntöttem, a szemem könnybe lábadt. Leraktam a poharat a pultra, ő közönyösen, de nagy gondossággal kezdte el törölgetni a pultot. Nem szólt hozzám egy szót sem, és amikor végzett, ugyanekkora gondossággal megmosta a kezét. Pislogás nélkül néztem, megigézve, ajkam enyhén megnyílt, de megszólalni én sem tudtam. Kijött a pultból, megfogta a derekamat, és könnyedén felrakott a pultra.  Széthúzta a lábamat, rövid ruhám teljesen felcsúszott. A pultos rászegezte a tekintetét a harisnyás ölemre, és egyetlen mozdulattal ketté tépte azt. Bele akartam túrni a fekete hajába, de egyik kezével lefogta a kezeimet, a másikkal félrehúzta a bugyimat, mely árulkodóan nedves és hívogató volt. Lejjebb húzta a szétszakadt harisnya foszlányait, majd egyetlen mozdulattal két ujját belém nyomta. Egyből elélveztem, egész testem lüktetett és reszketett. - Sssss... csitított, majd az ujjait bennhagyva szájával a csiklómra tapadt, egész nyelvével ráérősen végignyalintotta, majd szívni kezdte, ujjai egy ismeretlen, ősi ritmust játszottak. Elakadt lélegzettel kapaszkodtam a pult szélébe, majd lassan az arcomra esett az első könnycsepp. Még kétszer volt orgazmusom, mire kiürült a testem, addigra a sminkem elfolyt a várva várt könnyeimtől.  Nem tudom, mennyi idő telhetett el, de egyszer csak megfogott, levett a pultról, és azt mondta: - Menj haza.

3.

 Fogalmam sincs, miért regisztráltam egy online társkeresőre, persze álnévvel, kép nélkül, illetve egy napraforgó mező profilképpel. A férjemmel körülbelül másfél éve romlott meg a kapcsolatunk, de csak egy hónapja tudatosult bennem, hogy a késő esti sms-ek, messenger-üzenetek és a rejtélyes telefonhívások, melyeket a titkárnőjétől kapott, nem a munkájára vonatkoznak. Tudom, aljas dolog volt, hogy a legmélyebb álmában (rohadjon meg) az ujjlenyomatát a telefonjára biggyesztettem. Tudom, hogy nem kellett volna elolvasnom azt, ahogy a férjem a titkárnőjének ecseteli a tökéletes seggét, ahogy az íróasztalra szorítva hátulról dugta... Nem mondtam meg neki, hogy tudom. Nem rendeztem hisztériát, nem törtem-zúztam, még csak számon sem kértem. Revansot akartam. Szóval regisztráltam a napraforgóképpel, és csemegéztem. Sajnos a valóság eléggé kiábrándító, nem sok intellektuális kihívás várt rám, a férfiak mintha teljesen kivetkőztek volna magukból az anonimitás álcája mögött. Annyi farkat kaptam, hogy csokorba tudtam volna rendezni, és kinyomtatni egy bögrére, örök mementóul.  Végülis, nem a relativitás elméletét kívántam megbeszélni egy 200 IQ-val rendelkező emberrel, pont elég, ha farka van, lehetőleg nagy és hosszan bírja. Már két hónapja beszélgetek G-vel, kedves, figyelmes. Igaz, hogy árufeltöltő egy multinál, de 26 éves, és azt mondja, sportos testalkatú, barna szemű, barna hajú. Megkérdezi, hogy vagyok, minden rezdülésemet figyeli, dicséri az alakomat, és alig várja már, hogy bennem legyen. Azt mondja, hogy gyönyörű vagyok, a nagybetűs NŐ. Szombatra beszéltük meg a randit, ugyanis a férjem “üzleti útra” megy egész hétvégén, hétfő reggel az irodájában kezd. Tökéletes.  Egész nap készülődtem, új ágynemút húztam, kényeztető habfürdő, “dugj-meg” parfüm, dögös csipkeruha, fodrász. Este 8-kor csengettek, látszólagos nyugalommal nyitottam ajtót. Tényleg magas volt és barna hajú, de a sportoláson valószínűleg a sakkozást érthette, mert legalább 20 kiló túlsúly volt rajta. Beinvitáltam. Kezembe nyomott egy kissé szikkadt virágcsokrot, majd közölte, hogy akciós volt a multinál, ahol dolgozik.  Leültettem, kinyitottam egy üveg Irsait, megkínáltam. Ahogy a pohárért nyúlt, láthatóvá vált az izzadtság a hónalján, mohón megivott két pohárral, mint mondta: bátorságot gyűjteni. Az, hogy nem egészen erre gondoltam, azt hiszem a legfinomabb megfogalmazás volt. Mindegy, itt van, legyen tánc, gondoltam, illetve REVANS! Megfogtam a kezét, felállítottam, és megcsókoltam. Olyan béna volt, nyelve ide-oda cikázott a számban, mint egy szárnyaszegett lepke.  Keze a hátamon fel-le járt, olyan idegesítően, hogy elhúzódtam. Kezébe nyomtam egy törölközőt, hogy zuhanyozzon le. Elvégre itt szex lesz!  Fél órát vártam rá a hálószobában, mire megjelent a derekára tekert törölközővel. Jesszusom, nagyobb a melle, mint az enyém! - gondoltam, de csábosan intettem, hogy jöjjön közelebb.  Az éjjeliszekrényre kikészítettem az óvszert, amit meg is lengettem előtte. Még vizesen rám feküdt, törölközőben, ide-oda csúszkált rajtam miközben a nyakamat nyálazta. Hát, mit mondjak, nem volt egy non plus ultra élmény. Mielőtt rászóltam volna, hogy kicsit váltsunk pozitúrát, mert megfulladok, megrándult, és hörögve beleélvezett a törölközőjébe. Na itt pattantam ki az ágyból, szedtem fel a ruháit a fürdőszobából és dobáltam ki az emeletről. Persze pampogott, de látva villámló szemeimet, inkább elhallgatott, és vinnyogva közölte, hogy fiatalabbnak gondolt, és adjak pénzt taxira, mert elköltötte a virágcsokorra. Tök feleslegesen. Hamar megszabadultam tőle, aztán fogtam 3 bőröndöt, összecsomagoltam és a kulcsot bedobtam a postaládába.